Csíksomlyó, a kegytemplom látogatása

       Csíksomlyó 1567 óta a pünkösdi zarándoklatok helye, melynek központjában a Napba öltözött Asszonyt ábrázoló kegyszobor áll.

       A csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. Óriási tömegben jönnek ide a székely, csángó és távolabbi zarándokok, a világ minden részér?l. A búcsú f? ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelked? 1035m magas Nagysomlyó erd?s hegye között mélyed be. Évente több százezren vesznek részt az ünnepségen, a szentmisét rendszerint a Duna TV él?ben közvetíti.

       Szent Anna-tó, Tusnád

       Tusnád nemzetközi hírnek örvend? látványosság, Alcsíkban az egyetlen városjogú település. Ezt a címet gyógyfürd?inek és ásványvizeinek, borvízforrásainak köszönheti. Számtalan gyalogtúra szervezhet?: a Sólyomk?re, a Tusnádfürd?i-szorosba, a tusnádi Vártet?re, a Szent Anna-tóhoz.
       A Szent Anna-tó Európa egyetlen nagy méretû, épen maradt vulkáni krátertava. Természeti ritkaság, védett terület. Csillogó ezüstfolt a sötét fenyvesek ölelésében. Tengerszint feletti magassága 950 m, vize az egyszer desztillált viznél is tisztább, a tó majdnem teljesen kör alakú, édesvizû. Erdély leglátogatottabb turisztikai látványossága. A kerülete 1737 m, felülete 95280 m., legnagyobb mélysége 8,3 m. Alakja csaknem szabályos kör.

       Gyilkos-tó, Békás-szoros

       A Keleti-Kárpátok egyik legismertebb és legtöbbet reklámozott tájképe a feny?csonkokkal teletûzdelt Gyilkos-tó, az ország egyik legszebb tava, Székelyföld természeti ritkasága, amely a víz alatti feny?erd? maradványból adódik. A tó 1837-ben keletkezett: a tó keleti szélén emelked? Gyilkosk? oldalából az agyagos lejt?törmelék hegyomlásként zúdult alá, ez eltorlaszolta a Békás-patak vizét.

             

       A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb hasadékvölgye. A szorosban sétálva 200-300 méter magas sziklafalak tornyosulnak a gyalogos fölé, a szûk völgyben pedig, a falak között kanyargó út mellett ott zúg a Békás-patak, amely kés?bb a Gyilkos-tóba ömlik, s amelynek esése a szoros kijáratáig 200 méter. Ez a hely a hegymászók valódi paradicsoma, a függ?leges falak látványa feledhetetlen emléket nyújt.

       Szováta, Parajd

       Európai hírû üdül?város. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekv? Medve-tó, amely az ország legnagyobb h?tároló tava. Alakja egy kiterített medveb?rhöz hasonlít, valószínûleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, h?merséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes leveg?vel, így valóban zavartalan üdülést ígér. Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is mûveltek, és sós fürd?i ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelked? hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezel? mûködik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürd?. A fürd? 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet, a 46 C-o.

       Hargitafürd?

       A település a Csicsói-Hargita sûrû fenyvesei között fekszik, 1350 méter tengerszint feletti magasságban. Elnevezését egykori borvizes meleg fürd?jének és a száraz gázömléseinek köszönheti.



Az ide vezet?, jó min?ségû autóút ellenére a fürd?t 1950-ben teljesen felszámolták, csak a mofetta üzemel nyáron. A környéken található borvizek és az alhavasi klíma kitûn? alkalmat nyújt üdülésre, sportolásra. A korán lehulló hó és a felvonókkal ellátott sípályák a síz?k paradicsomává teszik a települést.

       Gyímesek

      
A Gyímesekben a csángók népszokásaival, kultúrájával ismerkedhetnek meg. A Gyimesi-szoros a Tatros völgyének legérdekesebb szakasza. A történelmi határ ezen a szakaszon a Csülemér gerinc közelében ereszkedett alá, a Csülemér-patak völgyében egészen a Tatrosba való ömléséig. Itt állították fel az 59. számú határoszlopot. Megtekinthet? az egykori vámhivatal, a fináncok épületeinek romjai és régi raktárhelyiségek alapjai.

       Mohos t?zegláp, Bálványos

       A Mohos-t?zegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb es?zések idején a 10 méter vastag iszapos t?zegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is képes elnyelni. A t?zeg az évezredek során elhalt t?zegmohák tömkelegéb?l halmozódott fel. A t?zegláp területén számos nyílt vízfelület, úgynevezett tószem és különböz? növényritkaságok is találhatók. A környezetvéd?k egy keskeny fahidat építettek az ingoványos talaj fölé, amelyen a láp egy része bejárható.

             

       Bálványos-vár a vidék egyik kora-középkori vára, építését történészek a XI-XII. századra teszik. A XIV. században már az Apor család birtokolta, akik valószínûleg királyi adományként kapták. Állítólag ?si várukba rejt?zve áldoztak pogány kori bálványaiknak, és csak Béla király tudta ?ket a kersztény hitre téríteni. A bels?-tornyos, szabálytalan alaprajzú várak közé tartozik. A hegy legmagasabb pontja 1041 méteres, itt található az öregtorony, amely a legrégebben épült, ezt követte a bels?, majd a küls? várfal. Feltételezések szerint a bels? fal IV. Béla idejében (1235), míg a küls? IV. László uralkodása idején, 1272-1290 között épült. Egyetlen négyszögû tornyának romjairól káprázatos kilátás nyílik az alatta elhelyezked? fürd?helyre. A 20 m magas öregtorony az 1970-es földrengés alkalmával omlott le, és kapta mai, csonka formáját.

Created by DirectWEB in 2006 (c).